Magyar szerkezettár

ó/olyan

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ olyan

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

olyan

mut névm

1. ahhoz hasonló, azzal többé-kevésbé egyező. nézd, olyan ruhát veszek; olyan, mint a méz. | ▸ , de olyan is olcsó, de olyan is! | ▸ olyan nincs | ▸ ilyen , olyan hol ilyen, hol olyan baja van.

2. biz | nagyon nagy, nagyon jó stb. olyan szerencsém volt! | ▸ olyanabb valakinél, valaminél

3. <rendsz. hangsúlytalanul:> afféle. olyan se jó, se rossz.

4. ▸ valami mint olyan a hűség mint olyan ...

5. (hsz-szerűen) | olyan (nagy) mértékben, annyira. ne olyan hangosan! | <felkiáltásban:> nagyon. olyan jól esett!

6. (hsz-szerűen) <szn előtt, hangsúlytalanul:> kb. lehet olyan másfél mázsa.

[←oly¹ ]

____________________

hogy¹

hsz

I. kérdő hogyan? hogy vagy?; ▸ hogy volt! | ▸ hogy a csudába a fenébe ne ?! | <felkiáltásban:> mily nagyon ...! hogy sajnálom!; ▸ de még hogy!

II. von

1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.

2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.

III. htl

1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!

2. ▸ hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.

[ fgr ]

hogy²

ksz

1. <a főm vmely névszói részét helyettesítő v. értelmező mellékm kapcsolására.> az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... | <közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> azt mondta, hogy ... | <fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> annyira félt, hogy szólni sem mert. | nép biz <olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz v. isz helyettesíti.> annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no!

2. <látszólag alá- és fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? | <célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> és, de. a nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön ( helyesen: és v. de ezután hamarosan újra kisütött).

3. <főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! | <visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> hogy honnan tudom? | <közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére v. közbevetésként.> hogy úgy mondjam.

4. <msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ...; ▸ éppen hogy csak ▸ nemcsak hogy , hanem de még nemcsak hogy szép, hanem jó is.

[←hogy¹ ]

..........

ahogy

von hsz

1. amilyen módon v. állapotban. nem maradhat úgy, ahogy van; ▸ lesz, ahogy lesz ahogy lesz, úgy lesz ▸ ahogy jön ▸ ahogy vesszük

2. amilyen (nagy) mértékben. kiabált, ahogy csak bírt. | biz <önállósult mellékm-ban, felkiáltó értékkel:> milyen nagyon, milyen jól v. rosszul stb.! ahogy az kiabált! | gúny <ugyanilyen haszn, a másik beszélő szavainak tagadására.> ahogy te tévedsz!

3. amilyen értékben, amilyen összegért. úgy adom, ahogy vettem.

4. mihelyt, amint. ahogy lefeküdt, elaludt. | amikor, amíg. ahogy megy, egyszer csak meglát egy embert.

5. <érzékelést jelentő igék utáni mellékm kötőszavaként:> hogy. láttuk, ahogy kidőlt a fa.

6. <mondást v. érzékelést jelentő igékkel, nem valódi alárendelésben.> ▸ ahogy hallom, ahogy állítják

____________________

jobb¹

I. mn a szív(dobogás) oldalával ellentétes oldalon, ezzel azonos irányban levő. jobb váll; az út jobb oldala. | folyóvíznek a folyás irányába tekintve jobbra levő <partja, oldala stb. >.

II. fn

1. vál jobb kéz, jobb kar. ▸ jobbját nyújtja valakinek

2. sp jobb láb. jobbal gólt lő.

3. vál valakinek a jobb oldala. a jobbomon ül. | sajtó parlamentben: jobboldal.

4. a jobb kéz felé levő irány. jobbra át!

[←jó ]

jobb² kf-ú mn fn → jó

jobb³

hsz

▸ jobb szeretne

..........

jobb

→ jó ⊕ bb[_Comp/Adj]

jó

I. mn

1. kívánalma(in)knak, ill. rendeltetésének, hivatásának megfelelő. jó idő, iskola, orvos; jó lesz a termés. | (esztétikai) igényünknek, vmely szabálynak megfelelő. jó film; jó ízlés; ▸ jó vicc! ▸ jó valakinél | érvényes, használható. jó ez a jegy? | <köszönésben, udvariassági kif-ekben.> jó napot! | (állítm-ként) alkalmas valamire, valaminek. ez csak arra jó, hogy ...

2. kellemes, kedvünkre való. jó íz, hangulat. | kedvező v. ezt ígérő, jelző. jó hír.

3. erkölcsi követelménye(in)knek megfelelő. jó útra tér. | megbízható, biztos. jó kézben van. | ▸ jó valakinek valamennyi összegig összegre

4. jószívű, jóindulatú, gyengéd érzésű. jó valakihez. ▸ olyan jó, mint egy a falat kenyér | kifogástalan magaviseletű <gyermek>. | egyetértésen, jóindulaton alapuló <viszony>. jó szomszédság.

5. a társadalmi szokásoknak megfelelő. jó modor. | bizonyos megbecsülést élvező (, előkelő). jobb család.

6. rég is tisztelt, tiszteletre méltó. édes jó anyám! | <lekicsinylő megszólításban v. megnevezésben.> nézze, jó uram!

7. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb <osztályzat>.

8. jókora, elég sok. jó adag; jó pénzért. | hsz-szerűen nagyon. jó sokáig. | hsz-szerűen ▸ egy jót jót alszik. ▸ olyan , hogy jobb se kell úgy , hogy jobban se kell

9. hsz-szerűen <ráhagyás, igenlés kif-ére.> jó, nem bánom; jó, jó, ha ...

II. fn

1. az erkölcsi elveknek megfelelő dolog. jót cselekszik.

2. jó ember. | kiváló ember. népünk legjobbjai.

3. jó dolog, kül. kedvező helyzet, viszony. ▸ jóban van valakivel ▸ elég volt sok is a jóból ▸ jót tesz valakinek, valaminek ▸ minden jót kívánok

4. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb osztályzat. jót kap.

5. gúny éppenséggel nem a megfelelő személy. jótól kérdi!

[ fgr ]

bb[_Comp/Adj]

____________________

se¹

I. ksz tiltó m-ok, m-részek kapcsolására

1. <előző tiltáshoz kapcsolódva:> szintén ne. ne egyél forrót, de hideget se; ne bánkódj, rá se gondolj! | ▸ se ne ne írj neki, se ne hívd. | <páros, es. többszörös haszn-ban.> ne járj se ide, se oda! | <elhallgatott előzményre utalva.> rólam se feledkezz meg!

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon, fokozó értelmű tiltó m-ban:> és ne, (sőt) ne is. hagyd őt, rá se nézz.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tiltás kif-ére.> akkor se mondd, ha kérdezik!

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> ne. nem tudom, menjek-e vagy se.

5. ▸ se is meg se öleld, meg se is csókold.

II. hsz tiltó m-okban

1. <nyomatékos tiltás kif-ére.> egy szavát se hidd el!; ▸ egy szót se ▸ azért se ▸ akár se akár el se indulj! | ▸ se is meg se is szólaljon! | ▸ egyet se egyet se búsulj azon!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> senki se szóljon! | <harmadik tagadó szóként.> ne végy semmit se! | ritk <a mi névm után, nyomatékos tiltás kif-ében.> mit se bánkódj!

[ is+ne ]

se² → sem

____________________

kell

tn ige nép köll

1. valakinek, valaminek szüksége van rá, szükséges. kellene az eső!; mi kell még? ▸ úgy kell, mint egy a falat kenyér

2. kívánatos valaki számára, valaki meg akarja kapni. nem kellek neked?; ▸ mi kéne, ha vóna? | ▸ még csak az kell kellene , hogy | ▸ úgy kell neki! | ▸ hát kellett ez? ▸ hát kell ennél szebb jobb több

3. ▸ valamihez valamire két méter anyag kell hozzá; ▸ nem sok kellett hozzá, hogy ▸ neki se kellett több több se kellett neki

4. szükséges, szükségszerű <valamit megtenni, ill. hogy valami megtörténjék>. el kell mennem v. el kell, hogy menjek v. táj: el kell menjek. | <parancs, törvény stb. folytán v. erkölcsileg> kötelező. adót kell fizetni. | biz <személytelen felszólításként.> nem kell félni!

5. az előzmények, a körülmények alapján szükségszerű v. valószínű. vissza kell jönnie, mert itt van a holmija. | <annak kif-ére, hogy vmely véletlen esemény, tényállás utólag szükségszerűnek látszik.> ha bárhol bármi történik, neki jelen kell lennie.

[ fgr ]

____________________

úgy

I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )

1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel; ▸ ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).

2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> ▸ úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...

3. ▸ így úgy

4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.

5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.

6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.

7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!

8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...; ▸ úgy látszik ▸ ha úgy tetszik ▸ hogy úgy mondjam

9. ▸ úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.

II. hsz

1. körülbelül. úgy öt óra tájban.

2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.

3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.

4. ▸ csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.

5. ▸ csak úgy csak úgy rázta a zokogás.

III. msz

1. <helyeslés kif-ére:> úgy van. ▸ úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod

2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!

3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!

4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!

[ fgr tőből]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4